A „Nyugat alkonya” mint hipotézis, és mint propaganda-jelszó
Oswald Spengler első világháború környékén megjelent, korszakalkotó, és egyben megosztó, vitákat felkavaró művére (legalább is a címére) sokan hivatkoznak manapság – többnyire úgy, hogy a könyvben leírt gondolatok csak nyomokban fordulnak elő a publicisztikákban, vagy még úgy sem (nem esünk szakmai fetisizmusba, mondogatták annak idején marxista propagandista elődeik is). Nem baj, ezt már megszokhattuk minden aktuális pártsajtóban, amely a valóságot nem megismerni szeretné, hanem megváltoztatni, méghozzá nemcsak a jövőre vonatkozóan, hanem visszamenőleg is, lehetőleg a világ teremtéséig.
Jóllehet magától Spenglertől sem állt távol a politizálás és érték-preferenciáinak kinyilvánítása, ahhoz azért túl éles szeme volt, hogy ne lett volna képes a társadalmi folyamatokat (legalább részben) kívülről tekinteni, azt pedig valószínűleg visszautasította volna, hogy tudatos hazugságokat mondjon múltról s jelenről egy politikai értékkör előmozdítása érdekében.
Itt nem is annyira értékelni szeretném a könyvében kifejtett (és számomra nagyon sok vonatkozásban meggyőzőnek, a történelem mechanizmusába nyújtott egyik legmélyebb bepillantásnak minősülő) nézeteit, csak azt szeretném megjegyezni, hogy számára a ciklikus történelem-kép olyan modell volt, ami több kultúrára is ráhúzható, sőt kiválóan felhasználható azok történéseinek megértéséhez. Ezzel a hipotézisével nem állt egyedül, Arnold Toynbee sok tekintetben hozzá hasonló nézeteket fejtett ki, de elég, ha a Sorokin fivérek, Turchin, (Carrol) Quigley vagy akár napjainkban Szmodis Jenő munkásságára hivatkozunk. Toynbee modellje kevésbé determinisztikus, mint Spengleré, és sokáig nem is volt hajlandó elismerni, hogy az európai civilizáció is túl van már saját „megroppanásán”, tehát elkerülhetetlenül egyfajta dezintegráció felé halad. (Igaz, ő azt is hozzátette, hogy ezek a széteső civilizációk egyfajta vallási újjászületésen mennek keresztül, de az már rendszerint egy egészen más, a korábbihoz csak közvetetten kötődő civilizáció lesz). Szmodis a maga tipológiájában statikus és ellentétekre épülve haladó, majd széteső társadalmakat különböztet meg, de a mienket ő is a második csoportba sorolja.
Mint mondtam, a magam részéről szimpatizálok ezekkel a ciklikus történelem-elméletekkel, tehát egyáltalán nem vagyok optimista Európa jövőjét illetően. A „császárság” korszaka még előttünk van, amit a katona-császárok és egyedül a hatalmat akarók és minden eszközzel megragadók ideje követ, mielőtt az egész visszahullik a káoszba. De ez még századokig elhúzódhat, akárcsak a Római Birodalom vonaglása, amely egészen a végéig komoly civilizációs, katonai, gazdasági hatalmat koncentrált. Spengler arra is felhívja a figyelmet, hogy a mai úgynevezett „jobboldal” által tajtékozva gyűlölt pénz hatalmát a zsarnokok hatalma váltja fel, nem egy kiegyensúlyozott demokrácia. És ha az bekövetkezik, a magunkfajta kisebb nemzeteknek nem sok labdát osztanak. Ami jövő még Európa előtt áll, az egy többé-kevésbé homogén „civilizációs állam” kereteiben képzelhető el, amiről Ankerl is sok cikkében ír (noha őt aligha lehet alulfejlett nemzeti érzéssel és baloldalisággal vádolni). Ezért is tűnik számomra célszerűbbnek annak az európaui demokratikus hagyománynak az őrzése, amelyet a PKP is képvisel (és mivel Magyarországon ilyen nem, vagy alig van, nálunk meghonosítása), mint valamilyenfajta délibábos „keletiesség” hirdetése. Egyébként ezzel is nagyon sokan és sokat élnek vissza: a Kelet különböző kultúrái (mondjuk és India és Kína) között nagyobb különbség lehet, mint ezek bármelyike és az európai talajon felnőtt kultúrák között. Igaz, a slogan-gyártóknak nem céljuk sem a pontos analízis, sem a megkülönböztetés, sem annak kifejtése, hogy ők melyik keleti hagyományokat tartják ápolandónak. Igaz, azt nem a szavakból, hanem a tettekből kell és lehet kitalálni …
Bánhegyi György
a PKP-projekttel hosszú idő óta szimpatizáló polgár
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
HaFr · http://hafr.blog.hu 2014.01.26. 20:29:36
Tyreo 2014.01.26. 20:33:12
Mikor volt jobb keleten élni mint nyugaton. És akkor ez alapján lehet is dönteni, hogy merre szeretnénk menni.
almodhi 2014.01.27. 09:49:07
stoppos76 2014.01.27. 10:02:52
Lexa56 2014.01.27. 11:47:40
Tyreo 2014.01.27. 11:56:40
Főleg, hogy most itt nem a kincses Kínához való csatlakozásról van szó, hanem az orosz pusztákról, ami aztán tényleg soha nem volt jobb hely.
Lexa56 2014.01.27. 13:08:27
Orbánék nagy orosz-barátsága csak annyiból gyomorforgató, hogy ha ugyanezt Gyurcsány kötötte volna meg (ld. annak idején a Déli Áramlat tárgyalásokat), akkor hazaárulásról hörögtek volna.
stoppos76 2014.01.27. 13:11:00
Tyreo 2014.01.27. 15:25:06
Orbánnal meg nem az a baj, hogy hazaárulózgatott, most meg megköti ezt. Ezt már réges-rég megszoktuk ebben komédiában. A megkötés az ami engem felháborít. De ezt nálam okosabbak ki is fejtették ma.
velemenyvezer.444.hu/2014/01/27/paks-mi-a-bajunk-oroszorszaggal/
almodhi 2014.01.27. 17:48:23
www.youtube.com/watch?v=J2Bx19qJ_Vs
Ne haragudj, ez magas labda... :-)
almodhi 2014.01.27. 17:53:22
Némi indoklás, részletezés azért jó lenne... Mert szerintem ez nem igaz. Főleg a vége felé...
Lexa56 2014.01.27. 18:06:54
almodhi 2014.01.27. 18:24:23
Moin Moin 2014.02.01. 13:39:59
Ja, poszter: Spenglernek fingja se volt-lehetett a késői XX. században beindult informatikai és intelektronikai forradalomról és annak alapvető világ- és társadalomátalakító hatásáról. Ma Spenglerből politizálgatni és világot magyarázgatni kb. annyi, mintha Szent Ágoston De civitateDdeijéből tennénk ugyanazt.:-) Ne feledd: attól, hogy valami a te kedvenc könyved, még nem biztos, hogy azt kell elővenni, ha itt és most akarsz gyakorlati politikát csinálni!